A SZÉP KATI.[57]

A SZÉP KATI.[57] – Tompa Mihály

Hires Szatmár városában
Giród felé
Egy szeglet ház, keskeny palló
Vezet belé
És e házban ablak mellett
Ül szép Kati,
Ha férfit lát, a világért
Se nézne ki.

Haj Istenem, mi boldogság
Ott ülni benn,
Kivált, ha szép szemébe is
Kacsint a szem.
Ó mert szeme, mikép maga
Olyan hamis;
Ha ránéz, elhomályosul
A csillag is.

Lehetne ő hamis, lenge
És csapodár.
Csak ne volna olyan, mint a
Vándor madár.
Hiszen, ha az idő derül
Tavasz felé,
Elköltözik majd boldogabb
Tájak felé.

Utazz békén, Isten veled
Vándor madár,
De jól vigyázz szivedre, hogy
Ne érje kár,
És őrizd meg és hozd vissza
Szerelmedet
Mely mondhatatlanul boldogítja
Hivedet.

Jegyzetek

35.

36.

37. Kérész. Ephemera. Tagtierchen. Lágytestű, széles szárnyú állatocskák, kettős lószőrforma farkkal. Alakjai egy-két évig képződnek a víz alatt és partokban, azután egy-két óráig élnek. Tiszavirág. [VISSZA]

38. Veres hegy. Veres erdő. Földje veres agyag, innen vette nevét. [VISSZA]

39. Hajós csiga. Vitorlás csiga. Argonauta. Argo. Das Schiffsboot. Lakik leginkább a földközi tengeren; hajó idomú héja nyolc hüvelykújnyi; nyolc bambója közűl a hat simát evezőkül használja; a két hártyást pedig vitorla gyanánt feltartva: mint egy kis gálya megyen a tengeren. [VISSZA]

40. Hajónyüg. Sargassum vulgare. Beerenklöder. Tengeri növény, a rejtvenőszők – cryptogamok – osztályából; nyulékony zöld indáival mérföldekre fedvén a tenger színét, akadályozza a hajók haladását. [VISSZA]

41. Viharmadár. Hojsza. Procellaria. Sturmvogel. Tengeri madár az úszóhártyások rendjéből; a tenger felett röpköd, s mikor szélvész közelít, a sziklákon keres menedéket. [VISSZA]

42. Tengeri ló. Csikóca. Syngnathus hippocampus. Das Seepferdchen. Lakik főleg a földközi tengerben; két hüvelyknyi hosszú; holta után feje mellére hajlik, farka előre kunkorul; amikor csikófejhez hasonlít. Innen van neve. [VISSZA]

43. Csöngér. Oceania. Die Glockenquelle. Korongja csengettyűhöz hasonlítván: mintha kisded búvárharang lebegne a vizeken. [VISSZA]

44. Óriáskagyló. Tridacna gigas. Die Riesenmuschel. Teste alig több 30 fontnál, de óriási teknőjével gyakran négy öt mázsát nyom. Többnyire nyitva hordja teknőjét, melyet oly erővel képes összecsikkantani, hogy a hajók vashorgonyát is elmetszi. [VISSZA]

45. Festő csiga. Festönc. Sepia. Tintenfish. Fekete nedvet bocsát magából, mellyel a vizet zavarossá teszi, prédájának könnyebb megkaparítása végett. [VISSZA]

46. A másodképzetű hegyekben – Montes secundae formationis, secundäres oder Flötzgebirge, – találtatnak a cseppkőbarlangok, melyekben a lecsepegő víz kristályosodván, ezer csudás alakot állit elő. [VISSZA]

47. Hazánkban az agtelki barlangban, csepegésből van egy szekérút vagy kerékvágás, mely az idő, a járó-kelők taposása, és a lehulló cseppek dacára sem enyészik el soha. [VISSZA]

48. Bölömbika. Dobos gém. Ardea stellaris. Die Rohrdommel; a gázlók rendjéhez tartozó vizimadár, a nádasokban lakik, hol hangjával a bikabömbölést utánozza. [VISSZA]

49. Éneklő hattyú. Cygnus musicus. Der Singschwan. Röptében hangokat hallat; a rege szerint halálakor kellemes hangon énekli el hattyúdalát. [VISSZA]

50. Légkő. Lebvas. Meteorstein. Meteoreisen. Származását többfélekép igyekeznek kimagyarázni. Néha nagy tömegekben esik alá a légből, – Magyarországon 1814-ben 193 fontos esett le; darabja a nemzeti múzeumban van. Délamerikában még sokkal nagyobb találtatott. [VISSZA]

51. Fenyveserdő, Zólyom megyében. Hajdan itt füveken és harasztokon aranyfüst találtatott. – Vályi, Magyarország leirása. [VISSZA]

52. Sirásó. Sylpha vespillo. Der Todtengräber. A dögöt ahol kapja, eltemeti; hogy a földben kikelendő petéi abból azonnal kész eledelt találjanak. [VISSZA]

53. Légyfogó. Dionae muscipula. Venusfliegenfalle. Plánta, ha rovar ül reá: leveleit összecsapja s mindaddig szorosan tartja, mig a fogoly meg nem döglik vagy csendesen nem marad. Mindez a világosság hatása. [VISSZA]

54. Schmuck András, Smeitzel Márton, – Vályi. [VISSZA]

55. A most következő „Versfüzér”-rel együtt, az »Irodalomtörténeti Közlemények« 1921. évfolyamában közreadta Fitz József. [VISSZA]

56. Először közreadta a következő négy verssel együtt a »Magyar Figyelő« 1935 évfolyamában Orbán Gábor. [VISSZA]

57. Az Irodalomtörténeti Közlemények 1927. évfolyamában közreadta Gulyás József. [VISSZA]