A MISKOLCI BÍRÓ.

A MISKOLCI BÍRÓ. – Tompa Mihály

Ki vagyon már téve
Miskolc városába’,
Szép ifiú asszony
A siralom-házba.
Az egész életre
Nincs csak három napja,
Fejét holnapután
A pallos lecsapja.

Mit cselekvék, mit nem?
De nagy volt a vétke;
Fejére a törvény
Halált mondott érte.
Bámulók tolongnak
Ajtaján napestig:
S elitélt rabasszonyt
Jól vagy roszúl festik.

De egy ifju férfi
Tart oda legjobban,
Ki amikor nézi:
Arca lángra lobban;
Szerető vagy testvér,
Ki oly nagyon szánja?
Ez ifju ember a
Város főbirája.

Mig ezek igy mennek:
Elmúlik a két nap;
Csak egy éjszakád van
Szerencsétlen szép rab!
Hosszú is, rövid is, –
Hosszú gyötrelmével!
De rövid, mivelhogy
Az utolsó éjjel.

Egyet üt. Reggelig
Nem sok van már hátra:
Kivel imádkozva
Készül a halálra:
Nincsen a fogolynál
Csak a lelkipásztor…
Az is megy, – s ha eljön
Utószor jön másszor.

Lehajtja bús fejét,
Majd a mécsbe bámul;
Lágy selyem-hajának
Dúsgazdag kontyárul
Fekete fátyol csügg,
Önmagának gyásza…
Holnap mosódik le
Piros vérben ázva.

Nem pihent már régen –
S erőt vészen rajta
Elkinzott test, lélek
Hosszú fáradalma;
Míg az őrök csendben
Állnak a tornácon:
Ledűl és elnyomja
Zavaros mély álom.

Most valaki nyit be
A siralom-házba;
– Keresztül-vetődik
Előtte két dárda;
De amint az őrök
Az arcát meglátják:
A főbiró elől
Elveszik a dárdát.

Az ifju a foglyot
Merőn, némán nézte;
Lehajolt kebléhez…
S az nem vette észre.
És csókolva ajkát
Sokáig egyvégben:
Édes álmat érzett

Félalva, félébren…
De hogy felserkent, s a
Mámorból kitisztult:
Keblétől borzadva
Ellöké az ifjut;
Ki az? szólt remegve
Ki idejő orúl?
S halál leányának
Szerelmére szorúl?!

Azután megállott
Merőn, mint a márvány;
Révedező lelke
Az eseten járván;
Szemében még a kéj
Gyorsan hűlő lángja…
Míg szivét a halál
Zord fagya elállja.

S szólt: ki vissza-rántál
E bűnös világhoz:
Szerencsétlen ifjú!
Öntetted elátkoz…
Bennem a halállal
Ültél ma nász-éjet…
A fagyos menyasszony
Még ma eljön érted!

Míg beszél a rabnő
Reszketeg jós ajkkal:
Elrohan a biró…
Meghasadt a hajnal!
S mi nagy titkon történt
A siralmas lakban:
Őrök által reggel
Véletlen kipattan.

Elfut a tett híre,
S a népség fellázad:
Halálát kívánja
Város birájának!
A fagyos menyasszony
Hamar eljött érte:
Rabasszony vérével
Összefolyt a vére.