A KIKIRCSHEZ.

A KIKIRCSHEZ. – Tompa Mihály

Ne várd, mig a magas tetőrűl
A hó lassúdan elmegyen;
Mig a pázsit és bokor kizöldűl,
S szellő csapong a völgyeken!
Ne várd az emlényt, gyöngyvirágot:
Az alvó szép testvéreket!
Mi üdvözlünk, mihelyt kitárod
Bársonnyal óvott kelyhedet…
– Csak jőjj ki, jőjj ki már!

A tél olyan hosszú, kietlen,
A szép világra köd borúl;
Megint elcsügged a szivekben
A vágy, ha tán felbátorúl. –
Mint a húr első pendülése,
Amellyet a dallam követ:
Az érzést hívjad ébredésre,
Első virág, nyájas követ!
– Csak jőjj ki, jőjj ki már!

Téged látván, gyorsan kitárúl
A tündér kép lelkünk előtt;
Jó illat száll fel a virágrúl,
Dal tölti bé a levegőt…
A szem mulat hosszú gyönyörben,
A fényes tágas látkörön;
Földön, égen és a kebelben:
Megifjulás, élet s öröm
– Csak jőjj ki, jőjj ki már!