Színház a gyerekszobában

Színház a gyerekszobában – Szabó Lőrinc

„Zöld lábán táncol a kék ibolya!”,
perdűlt elém kislányom, Klárika,
s forgott, dalolt, mint egykor az anyám.
Látta az őszt, s: „Levelek hullanak”,
mondta rímben „egyszárnyú madarak!”
„Mért egyszárnyúak?” – „Hát mert oly sután
forognak!” Csak néztem rá. Este, ha
aludni készült, s átjött Julia
néni, s az öreg Anna is beült,
az egész család mint színházba gyűlt
köréje, zsámolyokra, s a mesét
hallgattuk, amit rögtönzött, az egy-
ujjnyikat s a százmétereseket;
vagy én olvastam a Gilgamesét,
Undinét és Szun Vu-Kungot… Talán
ötéves volt… „S most: vége!”… Taps után
– „Szervusztok!” – a takaróiba bújt
– „mint héjába az alma” – s elaludt.