Holt lélek terhe

Holt lélek terhe – Reményik Sándor

Lámpátlanul, ébenfa bárkán
Holt lelket hordozok.
Lapát lendül, izom feszül:
Majd összeroskadok.
Halott lélek: ólomteher,
Lankadt karom ki váltja fel,
Evezni ki segít?

Hajnalhajón ki jön elém
Fehér ködök közül?
A messze úszó ravatal
Küszöbére ki ül?
Ki mondja: nem halt meg a lány,
Nem halt meg, aluszik csupán
Ki mondja ezt nekem?