EGY HAJFÜRTHÖZ
EGY HAJFÜRTHÖZ – Petőfi Sándor
Barna lyányka szép fejéről
Kaptam e hajfürtöt én.
Én s e fürt együtt pihentünk
A leányka kebelén.
A bucsúnak órájában
Adta emlékül nekem;
A bucsú órája óta
Mindig itt volt szívemen.
Oh ha nézem e hajfürtöt:
Minden perc eszembe jut,
Melyben a boldogság szárnyán
Mennybe nyilt előttem ut;
A letűnt szerelmi órák
Körülöttem lengenek,
Mint vidám csillagsugáros
Túlvilági szellemek.
Nézlek, nézlek, drága hajfürt.
Hosszan nézlek tégedet,
Aki üdvem holt időjét
A sírból kivezeted.
Hosszan függenek terajtad,
Oh szép hajfürt, e szemek,
Hosszan… hosszan… és… utószor…
Minthogy már… mást szeretek.
Pest, 1845. augusztus