MI FÉNYLIK OTT…
MI FÉNYLIK OTT… – Kölcsey Ferenc
Mi fénylik ott –
Remeg remeg –
Mint távol csillag a láthatár szélében,
Lobog lobog –
Mint – villám sötét felhők alatt;
Pedig nem csillag az a láthatár szélében,
Pedig nem villám sötét felhők alatt,
Mécsvilág az a remete ablakában.
Áll a kunyhó – –
Hol van a remete?
Kinn van a – –
Egy sírdomb áll és a dombon egy kereszt,
Ott térdel ő – –
Hallottátok-e nyögni a szelet,
Midőn – –
Láttátok-e hullani a záport,
Mely – –
Úgy nyögött a sohajtás kebeléből,
Úgy ömlött a könny végig arcain.
Busan, miként az őszi szél,
Ha hervadt lomb között bágyadtan
– – – – – – – szárnyra kél
Hirdetés
Bércekre föl, völgyekbe le
Majd hág, majd száll, s a kín együtt vele.
