Hirdetés

Új Faeton

1 perc olvasás

Új Faeton – Juhász Gyula

A csillagok közé suhanva
– Bús árnyam száll e tájon át –
Az élet egyre hidegebb lesz
És nem lelem tűnt örömök nyomát.

Szállok a kékes Szíriuszba
– Hideg fény, ó de úgy ragyog –
S a magasságban sorra gyúlnak
Dalaim, az új, hulló csillagok.

Csak néha szédül a fejem még,
– Ó régi, édes, bús mesék –
Mikor a mélyből feltör egy hang,
Mely egykor szerelmes szívemben élt!

Mely egykor úgy csendült remélve,
– Letört szerelmek, csönd legyen! –
Mint orgonaszó lágy zenéje
A májusvégi, régi ünnepen!

…De ekkor a Nap kocsijának
Gyeplőit ércesen fogom,
Ne szédülj, dalok Faetonja,
Törj csillagokba, sápadt homlokom!



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!