Hirdetés

Szürkület

1 perc olvasás

Szürkület – Juhász Gyula

A régi gyermek néha fölzokog még,
A régi gyermek néha fölnevet,
Rám derül néha egy alkonyodó ég,
Mely soha már meg nem véd engemet!

Hirdetés

A régi gyermek játékai törve,
A régi gyermek kertjei oda,
Régi szüretnek nem jő vissza ősze,
Régi majális, hol van már bora?

A régi utcák nem várnak esténkint,
A régi fák már nem köszöntenek,
A régi vágy már hervatag, beteg.

Ó hol lehetnek tűnt téli estéink,
Sárkányok, derűs nyári égbe, fenn,
Tiszavirágok a holt vizeken?


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!