Hirdetés

Régi szerelmes vers

1 perc olvasás

Régi szerelmes vers – Juhász Gyula

Egy szőke lány szép őzszemébe néztem
És régi hegedűk sírása fájt,
– Ó kékszalagos majális-emlékem –
Megint elkezdjük az örök talányt?

“Szeret – nem szeret” bús boldog talánya,
Epedések zárt ablakok előtt,
Ó erkélyeknek hervatag virága,
Séták, sírások, meglátom-e őt?

Arany fiatalságom balgasága,
Te boldogság, mely siratod magad,
Tán érezed, hogy ez az élet álma,
Melyről álmodsz majd egy élet alatt?

Ó szőke lány, ó kék szalag és kék szem,
Egy kis szomorúságot adj nekem,
Majális mámorát s a kéklő égen
Csillagot, mely csak nekem ég, nekem!


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!