Hirdetés

Ovid DensusianuHol a földes, dülő…

1 perc olvasás

Ovid DensusianuHol a földes, dülő… – József Attila

Hol a földes, dülő
út ágazik le-fel,
három szekeres szikrát
csiholva vesztegel.

Szól egy: “A városban
jártam a jussomért,
a veszteség mégis
megint csak engem ért.”

Másik: “Fáklya kellett
s koporsó énnekem;
az erdőőr lelőtte
egyetlen gyermekem.”

A harmadik: “Volt még
két ökröm, vontató;
dobra ütik holnap,
elviszi az adó.”

Indulnak a földes
dülőn a szekerek;
mind, mintha követ vinne,
nyikorog, nyekereg.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!