Mihail CruceanuAz ősz az uccán
Mihail CruceanuAz ősz az uccán – József Attila
A puszta uccán három sárguló nő
rongyokban átlép, a nedves hideg
hangja nógatja őket s érdesebb
ütemével a lombban ingó szellő.
Hirdetés
Az egyik szólt: – Lám, itt az ősz! A lelkem
olyan nehéz, hiszen még mit remélne?
– Ősz volt az is, mikor szeretni mertem.
S rátette sárga kezét a mellére.
A másik meg: – Az ősz még beteggé tesz!
– Már csak emlékszem forró két karomra.
– Nehéz a testem.
S fonnyadó kebléhez
aszott kezecskéjét köhögve nyomja.
S a harmadik, tünődve, így beszélt:
– Ősz jön, halál jön!
S hallgatott. Búcsúzva
hajukhoz ért a játszi holt levél.
A testükön melegedett a szél.
Egy gondolattá változott az ucca.
