Hirdetés

IFJÚMUNKÁS

1 perc olvasás

IFJÚMUNKÁS – József Attila

Gyere, menjünk édesapádhoz, ott ül a lámpa előtt
Fekete kenyeret eszik, friss vizet önt a poharába, csobog, mint a fiatal
  állatok lelke
Mindjárt meghallják szomszédai, keresztet vetnek, lehajolnak, fölemelik
  a roppant lakatot
S csitt csatt – bezárják ajtóikat.

No gyere már, a kémény füstje kékebben száll most otthonába –
Bizony, hogy nagyon szeret téged az édesapád és nagyon vár –
Kimegy este a városszélre, aztán fáradtan hazaballag –
Anyáddal még ébren van soká –
Kinyílik nehéz tenyerük, no gyere már –
Ideje, hogy a pávák széttárják gyönyörű farkaikat.

1925. aug. [?]



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!