[HÁROM VÁNDOR]
[HÁROM VÁNDOR] – József Attila
1
Japánban ülünk három fáradt vándor,
Egyik sem búvár, sőt még nem is kántor.
Nem golfozunk és nem is korcsolyázunk,
Etel felé száll zöld ábrándvilágunk.
2
Etel felé, ki ásitozva szoptat
s lelkében még ma is pelenkát koptat
s búját tisztába teszi a zord Cháron
bár él ő s anya, gyermeke van három.
3
Laci helyett írok befejező verset,
s mivel Laci helyett, nem finomat, nyerset,
bár szeret, hisz hozzád kit-kit fürge csáb ránt –
s ezzel véget is ér a költői ábránd.
1. Epilog:
Nagyapa volt Áron
Elvitte a Charon
Jött helyette Ádám,
Így gondolunk rád ám!
2. Epilog:
Első lőn Zsuzsanna,
ugy jött mint a manna,
második lőn Péter,
őt küldé az éter,
harmadik lőn Ádám,
tulipán a ládán.
1935. aug. 30.
Az első verset és az első epilógot nem József Attila írta.