Aron CotrusGyárban
Aron CotrusGyárban – József Attila
Társam a fene robotban,
nem züllhetsz el már te se jobban…
Hirdetés
mi az urak börtöne ama pokol
katlanához, amelyben olvadozol?…
a vérveritékes napszám bére
alig elegendő kenyérre…
gyúrod, vered a meleg acélt,
a mágnásokért, a nagyurakért…
sujtsz… s úgy marja a szikra-ragya
robotod óráin testedet,
mint az áztatott kötelek
és mint a puska agya…
mint egy pokolban vergődsz s elalélsz
vörös szikraesőben pesti
és bukaresti
ocsmány és hasas urakért,
herékért, kik a te munkádból s a te vak
alázatodból palotákat emelnek
maguknak a Dombovicánál meg a Duna mellett…
törnéd a törvényt, ontanál vért, – bármihez is láss,
nem süllyedhetsz mélyebbre sohase… pajtás!
