Aron CotrusA bányász
Aron CotrusA bányász – József Attila
erőlködve, mint akit szél ért,
sziklát fejtek, vájom a szén-ért,
egy darab üszög-kenyérért.
Hirdetés
Elfeledtem a nevetést… a sírás fakó
arcomon biztosan undorító…
testem csupasz,
tálam csupasz,
karom lassú lett, lábam is az…
egy fagyos napon, mint ma, de régen,
föld alá fektettem feleségem…
gyermekeimet tavasszal temettem,
viaszsárgák voltak mindaketten…
sziklát fejtek, vájom a szén-ért
puszta aknákban
egy darab üszög-kenyérért…
mind esetlenebbül, mind rútabban,
a torkom szorongató vastag porban.