ÖNKRITIKA

ÖNKRITIKA – Illyés Gyula

Batsányié

Hogy elvették a kalamárisát,
tollát, papírját: esze-, keze-tétlen,
az elzártság e kettős börtönében,
csak most érezte láblánca vasát,

torony-celláját a kufsteini télben!

Aztán, hogy könyvet sem kapott: saját
múltját olvasta regény-módra át,
mind zordabban; ön recenzense képpen!

Mennyi negély! Bókolás! Stíl-zavar!
Nagy szó, parány tett! Vád, viszály: „magyar átok!”
      Szerencse, hogy nincs befejezve –

S mert nem akadt egy kis ceruza-vég,
fogával írta újra jellemét,
   csikorítva, csontjába, egyenesre!