Megkérlelés

          Hogy
Mancával
     Jártam egyszer így:
Mért pörölsz oly nagy csatával,
     Mért vagy oly irígy?

          Õ
is édes
     És negédes ám.
Õ is, mint te, egyet inte,
     Rám tekinte, rám. –

          Engedelmet!…
     Gyenge volt e szív:
Nem cserélt azért szerelmet,
     Hív fog lenni, hív. –

     Drága lélek!
     Jöszte – jöszte bé;
Csak teérted s benned élek –
     Elkerûlhetsz-é?