Görög úrhoz
Görög úrhoz – Csokonai Vitéz Mihály
Meghólt egy haza embere,
Meghólt, és idegen por fedi Bécs alatt
A fáradt Kerekest: jövel,
Gyászos Melpomené! s éjjeli sípodon,
Jajdíts bánatos éneket.
A buzgó hazafit zengeni szent erény.
Ah, jó szíve, magyar tüze,
Közjóért pihegõ lelke, serény esze,
Ah, érette esenkedõ
Népünk mind kicsinyek voltak az ég elõtt.
Meghólt! s jókori fátuma
Minden jámborokat búba meríte bé,
S fõként tégedet, óh Görög!
Óh, bajtársa s igaz Dámona õneki,
Ûlj sírjára, hazámfia!
S gyászolván, keseregd tiszta barátodat,
Én, mert szívbeli bánatod
Megnémít, ki fogom zengeni síralmad.
1802