Hirdetés

Cigány

3 perc olvasás

Cigány – Csokonai Vitéz Mihály

Mikor Prometheus a megkészíttetett
     Sárból kigyúrta az emberi
nemzetet,
Egy estve a vidám mû-látó istenek
     Vacsorára az õ házához
mentenek.
Mikor már keresztet tettek sok kancsóra,
     Mûhelyébe mentek õk
konkokcióra,
S ottan nézegetvén a kész embereket,
     Csudálták isteni formájú
képeket.
Hát egyszer eszébe a’ jut egy istennek,
     Hogy egy tréfás mását kék
csinálni ennek,
Ráhagyja az egész kompánia, s végre
     Körömhegyig isznak nagyobb
erõsségre.
Mindenik elkezdi a vizes sárt gyúrni,
     Az elkészült masszát egy
halmazba túrni.
Elõször is Vulkán a képit megmássza,
     Mindenütt ott marad szurtos
kulimássza,
Melyet hogy megköpött Vénus útálással,
     Két szem fejérlett ki csalfa
vigyorgással;
Kezét Merkurius frissebbre drótozta,
     S enyves tolvajírral
öszvefirnácozta;
Apollo behinté hegedûgyantával,
     S éjszakákat gyõzõ
kanaforiával.
Mikor elkészûltek benne a tetemek,
     A patkán állott már ez a dicsõ
remek:
Prometheus lélek felõl gondolkozott,
     Egy nagy csomó lélek-fótot
elõhozott,
De ki igen vastag, ki meg igen lenge,
     Ki igen durva volt, ki meg igen
gyenge.
De mind cikkelyenként mégis öszveszedte
     S eképp a setétbe
öszveõtögette;
Végre megbéllelte a majom lelkével,
     Egy végbõl hasított vékony
velezzével.
Azért oly találós, azért tud követni,
     Azért nem tud soká egy helyben
ûlhetni,
Azért lett kenyere világon jártába
     A fódozni való serpenyõ s
eszkába,
Azért henyélkedik teljes életében
     A szurtos gráciák condor
kebelében,
Azért van, hogy néki legédesb nyúgalom
     A hajnalig pengõ hegedû s
cimbalom,
Azért tudta vinni a lopást annyira,
     Azért ragad minden enyves
újjaira,
Azért tud másoknak jövendõt, mostani
     Állapotjok felõl szerencsét
mondani,
Ezért kedves munka a tapasztás nála,
     Mert néki is elsõ lételt e’
csinála.
Éppen ott sétál egy: én, ha ily mazúrnak
     Nem látnám, itélném egy
szárnyas Merkurnak,
Megszólítom: megállj! Nem felel rá, hahó!
     Nem addig van ám a’, fekete
Fárahó,
Most már elsietek, utána futtatok,
     Róla hát többet nem
historizálhatok.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!