Az éj és a csillagok

Éltemnek fényes hórizonja
     Dûlt borzadó setétességre,
A búk mord éje gyászba vonja,
     Több víg napom nem száll az
égre.
          Két
szép szemecskék engemet
          Megvígasztalhatnak
magok:
          Ûzzétek
el hát éjemet
          Ti,
két halandó csillagok!