Az anákreoni versek
Az anákreoni versek – Csokonai Vitéz Mihály
„Vad jámbusid, barátom!
Hadd zengjenek szerelmet.”
Így szóla Árkilok-nak
Anákreon szelíden.
De õ saját szülöttit
Nem engedé szerelmes
Dalokkal elpuhítni.
Hirdetés
E szóra öszvezajdúl
A két öreg poéta.
Közzéjek ugrik Ámor
S apróra tépi mérges
Jámbussit Árkiloknak.
Ambróziába mártja,
Szerelmivel behinti;
Liéus is, leszállván,
Máslásba megfereszti.
Mind felszedé örömmel
Anákreon magának;
S mindjárt boros, szerelmes
Dalokra verte õket.
Énnékem is belõlök
Egy-két csomót ajánlott
Bor és szerelmetesség
Csepeg belõle, látod.
