A pillantó szemek
A pillantó szemek – Csokonai Vitéz Mihály
Ne kínozz, Lilla! újabb ostromokkal;
Ne hányd oly hasgató pillantatokkal
Felém villám szemed.
Az verte szívemet halálos sebbe;
Ne szórj, ne szórj újabb dzsidákat ebbe,
Kíméld meg éltemet.
Nem látod-é? nem-é? miként zsibongnak
Az ámorok, miként rajmódra dongnak
Kökény szemed körûl?
Ki kis nyilát belõle rám ereszti,
Ki ellobbant szövétnekét gerjeszti,
Ki vesztemen örûl.
Pillantatod szárnyára egy felûle,
Szívem titkos várába bérepûle
És ott helyet fogott.
Zászlót ütött reményem fõ tornyába;
Mindent letiprott már parányi lába –
Halld csak, – mint tombol ott.