Hirdetés

A pesti dicsõség

A pesti dicsõség – Csokonai Vitéz Mihály

Inkább laknám Moldovába, Bukarestbe,
Mintsem a candra, pénz-sípos, fene Pestbe.
Búcsúzz hát el innen, hasam és erszényem,
Mert itt pénzbe kerûl minden kedves kényem.

Itt holmi gõgõs irka-firka uraknál,
Kevély ráncba szedett homlokú uraknál
Mit agárkodsz egy két sovány ebédéért,
Kit begyûjtött sok begyûjtött rossz pénzéért?

Ember-veszekedésbõl te minek élnél,
Rossz logikán zõldet kéknek hogy ítélnél?
Törvényt tudni nem tudomány, csak soványság,
Érte pedig idõt veszteni pogányság.

Amidõn bér nélkûl kelletik szolgálnod,
Méltatlanúl bút [és] sírást kell kiállnod:
Ugyan kérlek, ítéld meg magadat, pajtás,
Nem jõ-e a szádra ezer bú s sóhajtás.

Büdös kõfalak közt poloskákkal élni,
“Audiat, veniat”, sorra felugrálni,
Koplalni és fázni, futni: nem okosság.
Ruhádat koptatni több, mint a gyilkosság.

Ez elegy-belegy népek sodomájába,
Török, zsidó, rác, német, tót rút nyájába
Ne rühesítsd, arra kérlek, erkõlcsödet,
Míveld, jobb lesz, eredj haza, öröködet.

Hiszen itt minden dicsõség csak abba áll,
Ha az ember locsog, pipál, ûl vagy sétál,
Hörböl pergelt török babot szûk kortyokkal,
Fõldig érõ füstfelleg közt olyanokkal,

Kik begyûltek ezerféle köntös-vázba
Egy különös szabadságú pipaházba,
Hol egyhúzamba félnapig is elnézik,
Némely bolond csonttekékkel hogy tekézik.

Ez az egy látásra való csekély nézés
És taksára szabott pénzcsaló tekézés
Teszi már egy részét a gyönyörûségnek
És a legpompásabb pesti dicsõségnek.

Szinte ehez hasonló a promenádé,
Ahol: kicsoda ez? vajjon könnyen ád-é?
Volt-e s hányszor ez a virág megaratva,
Szép mód vagyon kitanulni sétálgatva.

Mert ez a hely út rende – – – – – – –
Udvara apró kövecsekkel kirakva,
Arra való, hogy a kõfal büdös gõze
Akit átjár itten, magát kiszellõzze.

Mihelyt nyáron friss levegõt hoz az este,
Puha kényességbe elõ – – – – – – – –
A dámáknak ide vágyjon pipeskedni,
A feltett céltárgyra itten leselkedni.

Itt ha lyánt látsz is, ne véld ám, hogy szûz volna,
Elsõ kérésedre mindjárt ne hajolna,
Mihelyt a lyány tizennégy esztendõs leszen,
Pesten mindjárt asszony-szolgálatot teszen.

Bál és szála, óh, gyönyörû nevezetek,
Mely hatalmas erõ vagyon tibennetek.
Azon kerengõ tánc kifejezésére,
Amely tartozik az õrûltség nemére.


Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!