A pártütõ

Pártütõ! ez igen borzasztó nevezet,
     Mert hazája s ura ellen fog e’
kezet.
Voltak sok pártütõk, találunk sok Hórát,
     Ki hazája ellen vezette táborát,
De soknak e nevet csupán azért adták,
     Mert külömben õket meg nem
gyilkolhatták.
Ki pártütõ, ki nem, ítélje a haza,
     Melyet vagy megronta, vagy
mególtalmaza.
Néha azt nevezik gyilkos pártütõnek,
     Kit kedves hazája tart
védelmezõnek.
Némelykor, kik titkon a hazát koncolják,
     Hazaárulással a hívet
vádolják,
S hogy ez a hívõket még fel ne forgassa,
     A neve mindnyájok elõtt Harám
bassa.