Hirdetés

VALAHÁNY TÖRÖK BEJT, KIT MAGYAR NYELVRE FORDÍTOTTAK

VALAHÁNY TÖRÖK BEJT, KIT MAGYAR NYELVRE FORDÍTOTTAK – Balassi Bálint

Alem cicegi derer isen bir güle degmez,
Sohbette güzel olmaz iken bir pula degmez.

Interpretatio quam in Iuliam retorsit

Ez széles világon mennyi virág vagyon,
       mindaz sem ér egy rózsát,
Az oly vendégség is, kiben egy kegyes sincs,
       mindaz sem ér egy bapkát,
Én is minden szűznél, ki ez világon él,
       feljebb tartom Juliát.

Bana geda diyenler, devletli haním yok mudur?
Yoksa ben adem degil miyim, ya caním yok mudur?

Interpretatio cum ornatu

Ti, kik szegénséget én szememre vettek,
       én hiszem, azt tudjátok,
Hogy a vidám szemű s vékony szemöldökű
       kegyes rabja nem vagyok;
S hogy ember sem vagyok, s lelkem is egy szál sincs,
       talám azt alítjátok?

Yine ebrularín kurmus kemani,
Atar gamzin oku, canum nisani,
Yoluna komusum ben cism i cani,
Sever dilber beni, ben dahi ani.

Ismét felvetette szemöldök íjébe
       szép szemének idegét,
Kiből tüzes nyilat szívemre ő bocsát,
       lővén, mint feltett jegyét;
De bár vesszen fejem, tudom, szeret éngem,
       szinte mint én személyét.

Nigara sende hatm olmus güzellik, tazelik, terlik,
Beni bu gam bucaginda koyasin, bu mudur erlik?

Tebenned, Julia, mind világ csudája
       épen megtetszik: szépség,
Ékesség, édesség, eszesség, szelédség,
       udvari gyönyörűség;
De hogy búmban így hágysz, s csak még ingyen sem szánsz,
       az-é a jó emberség?

Beni cevriyle öldürse demem ol yara kanlidir,
Helâl olsun ana kanim güzel [……] kanlidir.

Ha nagy haragjában megöl is Julia,
       mégsem mondom gyilkosnak,
Azért mert csak őtet, senki nem egyebet
       vallok én asszonyomnak,
Mint örökös úr bír lelkemmel, ha rá sír,
       hogy véget nem vet búmnak.

Dedim ol sah güzele: var m’ola bir mah bedeli?
Gül gibi güldü, dedi kim: ya ne sandin be deli?

Egykor szép Juliát látván, hogy ő magát
       szép tükörébe nézné,
Kérdém: E világra ily szépséget másra
       Isten vallyon adott-é?
Mosolga s felele: Ily szép ki lehetne
       – mond -, megbolondultál-é?

Kimseler görmüs degildir tenden canín gittigin,
Illa ben gözümle gördüm, iste canimdir giden.

Mikoron kirepül lélek beteg testbűl,
       soha senki nem látta;
De az én szerelmem, ki olyan, mint lelkem,
       hogy fejemet elhadta,
Most szemem jól látta, de vélni sem tudta,
       hogy magát másnak ádta.

Dilber demis ki: mail olanlar belamüze
Layik midir ki nail olalar cefamüze?

Egykor szép Julia magába így szóla
       – mond -: Kik éngem szeretnek,
Egyaránt való jót méltó-é, hogy azok
       mind fejenként végyenek?
Nem, mert nem igazság, hanem a boldogság
       adassék már csak ennek!

I benim gül yüzlü yarim, dünyami zindan eyleme,
Asigini tepeleyip kan üstüne kan eyleme.
Vakit olur rakip gelir, düzersiniz sohbetini,
Sakin ki sensin ol vakti, kollari divan eyleme.

Rózsaszínű lelkem, én édes szerelmem,
       ne kösd meg világomot,
Szánj éngem, rabodot, ki tűröm kínodot,
       nézd, kérlek, nyavalyámot,
Más ölében ne dőlj, hanem inkább megölj,
       hogysem úgy többíts búmot!


Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!