ŐRÜLT VASAK ÉS HALK ACÉLOK
ŐRÜLT VASAK ÉS HALK ACÉLOK – Babits Mihály
Álmomban halk kezek és halkezüstfény
acélok delejeztek s én remegtem…
Alagútban futunk, és durva füstjén
a rab vonatnak ingunk szédületben.
Az ablakon hűs csillámok szaladnak:
hüsek, eltűnők, hazugok, vizessek.
Halálszaga van minden pillanatnak
s omolva csusztat el hogy továbbessek.
Kapaszkodom… szemembe kormos gőz ül…
Lesem a fényt… (Csak addig óna Krisztus!)
Vad sors-vasak zörögnek és az őrült
vasak közt reszked és elfolyik a híg hus.
Uj csillanás az ablak párafüstjén…
Szegény remegős álmom! Elalélok…
Hogy is volt? halk kezek és halkezüstfény
halk kezek és halkezüstfény acélok…
Magyarország, 1926. ápr. 11. 13. l.