OLVASÁS KÖZBEN
OLVASÁS KÖZBEN – Babits Mihály
1903. jún.
Szobámban ülök. Könyv előttem. Apró
hangyák mászkálnak feketén a könyvben
jaj… nézd… lecsusznak a világos lapról!
és fejembe bizsegnek… hosszú sor… tömötten.
Hirdetés
S mindegyik egy-egy darabkát elrabló
súlyos velőm’… vékony csáp… viszi könnyen…
s agyam e mindig szikra-éhes tapló,
elfogy!… hál’isten… s megindul a könnyem…
A könny, a szelid, meleg, enyhítő…
és attól oly érzékeny lesz a kedvem,
amilyen nem volt száz esztendő óta.
Megáll… elég vén: meghal az idő;
a fülem zúg; s lenn mélyen a szívemben
örök búgássá szélesűl egy nóta.
Politikai Hetiszemle, 1907. szept. 22. 1. l.
