JULIUS
JULIUS – Babits Mihály
Mint az ölyv két bús madárra
vigyázatlan gyenge párra
úgy jött ránk e szerelem
mint a zápor a határra
mint a nyári zivatar
oly borusan és hamar.
Hirdetés
Most a felhők alatt állunk
csillagokra nem találunk:
minden csillag elaludt.
Vigyázz! most az éjben járunk:
sillanó síkos az út –
ki tudhatja, hova jut?
Láttam amint szeme retten –
ó a boldogság kegyetlen,
nem valami víg dolog –
láttam amint sír ijedten
s mint veszélytől aki buj
finom feje rám borul.
Hallottam hogy hangja csuklott
láttam lelkében a poklot:
szeme fényes ablakán
félős lelke majd kiugrott
óriási ablakán,
amint fölvetette rám!
