VERSES BÍRÁLATOK, SZÉLJEGYZETEK

VERSES BÍRÁLATOK, SZÉLJEGYZETEK – Arany János

Ercsey Sándor vers-gyakorlatára:

A vers jó, csak az a hiba, hogy sok lábai sánták,
Sándor öcsém, máskor görgetegebbre csináld.

*

Szentmiklósy Sámuel: Az állatok restaurációja c. munkájára:

Kanna akarván
Lenni, minek váltál csuprocskává a korongon? (Horác.)

*

Szilágyi István: Emlékbeszéd c. szatírájára:

Vág, szúr, csíp, harap, öl: simit is, de nem ám szőrmentén.
Nem csoda, Borzos, azért, hogy hajad élire áll.

*

Gaal József: Zenekórság c. szatírájára:

Szép, jó vagy, de az álnevet hagyd; mert rajtad a névnek
Megbosszulja magát jogszerű birtokosa.

*

Tárkányi Béla: Indítványok c. szatírájára:

Bezzeg ez ám megfőzte, követvén Róma szakácsát,
Hús, víz benne elég; kár, sava hogy kimaradt.

*

Az Elveszett Alkotmány bírálatának az Idő Malmát kifogásoló
passzusához:

Ostoba Kauderwelsch! ez az öt sor jó az egészben.

*

„A tölgyek alatt” című költeményére valaki gúnyverset írt. A vers
szemére vetette: „Korpát vegyítettél össze a lángliszttel.” Ehhez
a következőket fűzte:

Meglehet, úgy is van, de hisz a patvarba!
Annyi lángliszt közé egy gyüszűnyi korpa!
Nem az a baj, hanem, ha oly rég nem tettem,
Most a korpa közé minek elegyedtem.

E sorhoz: „Hagyjunk fel a Pindusz meredek ormával” ezt írta:

Tudtam én előre, hogy evvel így járok,
Hogy utamat állják pinduszi betyárok;
Elismerik: hajdan hogy voltam valami:
De ma nem engednek helyet szorítani.

Az egész gúnyvers végére pedig ezt:

Ez nem jó-akarat, vagy hozzá-nem-tudás,
Beteg oroszlánynak volt szánva e rugás,
Ki, bár nem oroszlány, csak másforma beteg:
Bír mondani annyit: „én ilyet megvetek”.

(1878. jan. 2)