Hirdetés

A JÓ ÖREG ÚRRÓL

1 perc olvasás

A JÓ ÖREG ÚRRÓL – Arany János

Ismertem én – ismerte minden,
   Nem oly rég azt a jó urat,
Ki öreg volt már férfi-renden,
   S vénült korig ifjú maradt;
“Öreg” névvel hódolt eszének
   Az a bizalmas tisztelet,
Mely a szivet nem érzi vénnek,
   S midőn tisztel, inkább szeret.

Egy oly remek könyv mássa volt ő,
   Minőt – évezredben alig –
Nagy bölcs teremt, vagy égi költő;
   Melytől új eszme foganik
Firól-fira az ember-észben,
   Élvezi nem, kor, vegyesen:
Az együgyű is érti részben,
   De a tanult sem teljesen.

“Jó bácsi” már a zsenge kornak,

– – – – – – – – – – – – – – – – –

És a hazafiság – ne lenne
   Méltóbb erény mindannyinál:
Azt mondanám: nagyobb volt benne
   Az ember a hazafinál.

(1877 után)



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!