Hirdetés

ZSÓKA BÚCSÚZÓJA

2 perc olvasás

ZSÓKA BÚCSÚZÓJA – Ady Endre

Akihez szólott a legelső nóta:
Zsóka menyasszony, férjhez megy a Zsóka…
Még kurta szoknyás lány volt egy pár éve
És nemsokára a más felesége…
Így van megírva pár rövidke sorba,
Mintha ez olyan természetes volna.
Az a reporter mit tudta, hogy ebbe’
Egy kész regény van végleg eltemetve,
Bevégzett regény, be nem végzett álom:
Zsóka volt az én első ideálom…

Megejt varázzsal édes, ifju emlék,
Mintha most ismét az a régi lennék,
Mintha még mindig könnyű vón’ a nóta
Mintha még mindig hű lenne a Zsóka,
Mintha még mindig tudnék szőni álmot…
…Pedig meghaltak mind az ideálok…
Ahogy elhangzott az az első nóta;
Édes kis Zsókám, haldoklom azóta,
Reményem, álmom mind, mind semmivé lett,
Meghalt. Magával. Maga volt az Élet…

Maga férjhez megy, édes kicsi Zsóka,
Mást fog ölelni, másé lesz a csókja…
Óh, legyen boldog majd avval a mással,
Ölelje Magát olyan forró vággyal,
Ahogy én egykor átölelni vágytam,
Szerelem-éhes, boldog, ifju vágyban…
Haljon el most már minden emlék, nóta,
Feledjünk mindent: menyasszony a Zsóka…



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!