Hirdetés

UGRANI MÁR: SOHA

1 perc olvasás

UGRANI MÁR: SOHA – Ady Endre

Megállok pihegve, üzetve,
Ugrani nem fogok tüzekbe,
Ugrani már: soha már.

Megállok s úgy állok, úgy állok,
Miként a három szent királyok,
Kik Krisztustól jöttenek.

Pokoltokból semmit se hoztam.
S amim csak volt: szét-elosztoztam.
S nem kell nekem semmi sem.

Állok egy kifosztott lélekkel,
Drága, megrabolt emlékekkel,
De siváran, savanyún.

Adjatok egy jobbik világot
S akkor talán másképpen látok,
De adjatok, de hamar.

És különben mindennek vége,
Megállni: sorsom tisztessége
S ugrani már – soha már.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!