TOVÁBB…
TOVÁBB… – Ady Endre
Tarlott, összeégett mezőkön
El-messzeszáll a gépdübörgés,
Megáll a messzi tanya-ember:
Sóhajtás ez vagy lassú hörgés?…
Tán kárhozott lelkek siratják
Az összeégett föld porát?…
A kattogó tengelyt mi érte?…
Tovább!… Tovább!…
Hirdetés
A pihenésre nincsen óra,
A könnyülésre nincsen álom,
Útjelző a nagy ismeretlen
S kerub-poroszló a határon,
Árnyék, patak hiába csábít
Lemosni hosszú út porát,
Hivó ajk nincs… Csak futni, szállni
Tovább!… Tovább!…
Alant a kék tenger morajlik,
Fent végtelenség kékje int,
Az elhagyott, messze tanyákról
Átok a szél is, mely legyint,
Elől a szörnyű rejtelmesség
Rajzolja titkos sátorát,
Hátha lesz egy kőpárna benne!…
Tovább!… Tovább!…
