Hirdetés

TATJÁNA ÍRT…

1 perc olvasás

TATJÁNA ÍRT… – Ady Endre

Tünedező alkonyvilágnál
Olvasgatom a levelet…
Tatjána sír, sirat egy titkot,
Egy vágyat, amely elveszett.
Úgy fáj nekem az, amit ő ír,
Könnye az én szivemre hull…
…És mégis, mégis levelének
Ujjongok mondhatatlanul…

Kis levelét kibontom százszor…
Tatjána sír, gúnytól remeg…
Óh, kinyílott szűz leányálom,
Mennyivel tartozom neked!…
Tatjána sír… Van még Tatjána,
Rajongó lelkű, hófehér,
Aki szeret félőn, titokban,
Ki szeret – a szerelemért…

Tatjána sír. Siratja titkát,
Egy álmot, amely elveszett,
Egy titkot, melyet most vallott be
S melyet már régen érezek!…
Közel voltam a kárhozathoz,
Mely felé asszonykéz dobott –
Az ő aggódó lelke volt tán,
Amely a szirten átfogott…

Én nem tudom, rózsás az arca,
Vagy halvány, sápadt, vértelen,
Csak azt tudom, hogy lelke tiszta,
Szivében dal van s szerelem…
Én Tatjánám, ne félj a gúnytól,
Ne sirasd azt a levelet:
Megmentetted az én hitetlen,
Veszendő, bűnös lelkemet!…

1899. augusztus 30.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!