NOÉ BÁRKÁJA*

NOÉ BÁRKÁJA* – Ady Endre

Volt egyszer egy hajó,
Tarka népű bárka,
Szél-bali özönvíz
Omlott, csapott rája –
Mokra s kuruc mennykő
Tüzét mind ráhordta,
Noé bárkájának
Címezte, csufolta.

Hajh, hajh! Hol e hajó?
Tréfás kedvű átok:
Most a bal-vizeken
Keres Ararátot.
A régi bárkának
Férgesét kiszedte
S még tarkább sereggel
Száguld vad vizekre.

Negyvennyolcas tigris
És disszidens fóka,
Éjszakai bagoly
És nemzeti róka,
Szárnyaló turulok
És csökönyös rákok,
Ilyen Noé-bárkát
Tán Noé se látott.

Rajt’ a szőlőtő is,
Negyvennyolcas tőke,
(Régi, nemes nektárt
Kapunk-e még tőle?)
Kossuth-Noé viszi
Vadvizeken át is,
Hajh, de kár, hogy viszi
A filokszerát is.

»-y.«

Budapesti Napló, 1905. január 25.

[*] Ez a vers is ugyanazzal a betűjelzéssel jelent meg, mint az
előző s minden valószínűség szerint Ady-vers. A célzások a zagyva
összetételű elvtelen koalícióra és Kossuth Ferencre vonatkoznak.