HAJH, ŐSZI MAGYARSÁG
HAJH, ŐSZI MAGYARSÁG – Ady Endre
Evvel a régi ismerőssel:
Meg vagyok akadva az Ősszel.
Szivesen veszem, mint barátot,
Szivesen a szárnya alá állok.
Bevallom, hogy néha hazudva
Értem patkószeges, őszi útra.
Bevallom, hogy sokszor kevélyen
Gondolkoztam el az élet-mélyen.
De mindig és mindig vallottam:
Kis, bús, kevés különbség van ottan.
Hirdetés
Az Ősz, az Ősz s a magyar élet:
Olyan egyformák, miért beszéljek?
Nincs szépsége, de szépnek látjuk,
Átkozni kéne és mégis áldjuk.
El kéne dobni, százszor véljük
És százszor és mégiscsak leéljük.
