Hirdetés

FELESELÉS EGY ASSZONY-VERSSEL

1 perc olvasás

FELESELÉS EGY ASSZONY-VERSSEL – Ady Endre

»Sudár fa állott, óriási,
Tavasz delén a napsütésben…«

Nézd, virágzom, nézd, hogy süt a Nap,
Virágaimmal érted késtem.

»Szeszély-asszony hanyag keze, szél
Belekapott kopott galyba, virágba…«

Királynét várt s csak most érkeztél,
Ez a fa az erdők királya.

»Volt két virág más másik ágról,
De egy volt szirmuk s kelyhük színe…«

Van egy víg, rózsás csók-ravatal
S két élő-vágyó kiterítve.

»Két fáradt virág más-más ágról,
Pihegve egymás mellé hulltak…«

Most kezdődik csak a történet,
Királynőm, felejtsük a Multat.

»Tudjátok jól, hogy röpül az Idő
S övék csupán egy pillanatja…«

Mienk a Nap és mi megállást
Parancsolunk a nyári Napra.

»És szomoruság volt a nászuk,
Tiszta, édes, bánattal telve…«

Ez lesz a világ legbékültebb
És legfejedelmibb szerelme.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!