Hirdetés

Változások a felsőoktatásban: egyre kevesebbet ér a tudományos eredmény?

Lazultak az egyetemi tanári cím elnyeréséhez szükséges és doktori iskola törzstagjaira vonatkozó követelmények, ami a tudományos teljesítmény fontosságának háttérbe szorulásához vezethet. A fiatal kutatók eközben nem járnak jól az új szabályozással – írja az Index.

Hirdetés

Az elmúlt hónapokban átalakult a doktori iskolák engedélyézésének módja, illetve az egyetemi tanári kinevezés feltételei, amelyeket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) határoz meg – írja az Index.

Lazítottak az egyetemi tanári, vagyis professzori cím elnyerésének feltételein: az MTA doktora címhez szükséges teljesítmény helyett már csak az annak megfelelő publikációs követelmények 61 százalékát kell elérni. Ez ugyan néhol kiegészül a MAB szakbizottságok által meghatározott speciális feltételekkel (és egy-két területen a 61%-ot felemelik 75%-ra), ezekkel együtt is messze elmaradnak a korábbi elvárásoktól.

Ugyanakkor olyan sok, az oktatással kapcsolatos mennyiségi követelményt (kontaktórát, diploma-, szakdolgozat-, illetve tudományos diákköri témavezetést) határoztak meg, amely a fiatal kutatókat hátrányos helyzetbe hozza. Ez a teljesítmény ugyanis egy 20-25 éves oktatói múlltal rendelkező tanártól várható el.

Az egyetemi tanári cím elnyerésének feltételeihez hasonlóan doktori iskolát is könnyebb alapítani: már nem feltétel, hogy a törzstagoknak legalább öt publikációjuk legyen az utóbbi öt évből. Eközben a korhatárt 65 évről egységesen 70 évre emelték, ami korábban csak az egyetemi tanárokra és MTA doktorokra vonatkozott.  

Az sem feltétel többé, hogy a doktori iskola törzstagja munkájának több mint 70 százaléka az adott doktori képzéssel kapcsolatos legyen. Eltörölték azt a szabályt, miszerint egy tanárnak egyszerre legfeljebb hat doktorandusza lehetett: mostantól bármennyi lehet. Megszűnt az a feltétel is, hogy a doktori iskola vezetője más munkahelyen teljes munkaidős állást csak különlegesen indokolt esetben tölthet be. 

A változtatások az Indexnek nyilatkozó források szerint azt eredményezik, ha egy egyetem nagyon szeretne egy ismert, de más egyetemen vagy kutatóintézetben dolgozó személyt, egyszerűen professzort csinálnak belőle, és máris kinevezhetik a doktori iskola vezetőjének. De az okok között lehet az is, hogy az elmúlt években nagyon sok főiskolából egyetem lett, és ezek nem mindig képesek teljesíteni a korábbi feltételeket az egyetemi tanári kinevezések, illetve a doktori iskola alapítása érdekében.

A MAB honlapján közölt indoklás szerint a változtatások oka, hogy megváltozott a doktori iskolák akkreditációjával kapcsolatos európai minőségértékelés szemlélete, így az most már az adott intézmény felelőssége, a MAB pedig csak a minőségbiztosítási tevékenységet értékeli – írja az Index.

Forrás: Eduline



Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!