Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb – várható – változásokat.

 Megszűnhet a magántanulói státusz

„Mivel össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek, a javaslat kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni munkarendet kérhetnek a 2020/21-es tanévtől, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös” – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében.

A legfontosabb változás, hogy a jövőben nem az iskolaigazgatók, hanem egy állami szerv fogja engedélyezni az egyéni munkarendet. A változás érintheti a tanulócsoportok működését, az ilyen formában tanuló diákok hivatalosan ugyanis magántanulók. Az Index szerint emellett a változás jelentheti annak a káros gyakorlatnak a megszüntetését is, hogy az igazgatók egy része a problémás, nehezen kezelhető gyerekeket a magántanulói státusz használatával „vették ki” az osztályközösségekből.

Természettudományi mérés jöhet

Azt már a Magyar Nemzet vette észre a köznevelési törvény módosító csomagjában, hogy 2021-től a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán kötelező pedagógiai méréseket a szövegértési és matematikai eszköztudáson kívül 2021-től a természettudományokra is ki fogják terjeszteni.

Lazíthatnak a tanárok foglalkoztatási szabályain

A Népszava azt írja, a módosító csomagban van egy olyan javaslat, amely a diplomájukat kiváltani nem tudó pedagógushallgatókat segíti munkához: gyakornoki besorolással taníthatnak az olyan tanárok, akiket már csak a nyelvvizsga hiánya választ el a diploma megszerzésétől. Az így felvett tanárokat a gyakornoki idő határáig tudják foglalkoztatni, ha addig sem szerzik meg a nyelvvizsgákat, akkor munkaviszonyuk véget ér. A diploma nélkül dolgozó személyt „az általa betöltött pedagógus-munkakörhöz előírt, megszerzendő végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni” – vagyis diplomás besorolást és bért kap.

Fontos változás az is, hogy az óraadó tanárok nem heti 10, hanem 14 órában taníthatnának – ez a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatására is hatással lesz.

Tanárhiány van: többet taníthatnának az óraadó pedagógusok

„Az óraadók megbízási szerződés alapján a jövőben heti tíz óra helyett akár tizennégy órát is tarthatnának” – sok más mellett ezt is tartalmazza a köznevelési törvény módosító javaslata, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek.

Az intézményvezetők bérét plusz juttatással egészítenék ki, ha az Országgyűlés is rábólint a törvénymódosításra – erről már Bódis József oktatási államtitkár pénteken. Ugyanakkor az iskolaigazgatók kinevezése előtt nem kellene kikérni a tantestület, a szülői közösség véleményét.

A pedagógusok céljuttatást kaphatnak – írja a Magyar Nemzet – célhoz köthető, a munkakörbe nem tartozó, az általános munkaterhet jelentősen meghaladó pluszfeladatokért a pedagógus az illetményén felül pluszpénzt kap. Jelzik azonban: a helyettesítés nem tartozik ebben a körbe.

Folytatódik a tankönyvellátás átalakítása

2020 szeptemberétől minden általános és középiskolás ingyen kapja majd a tankönyveket – ez derül ki a köznevelési jogszabályok tervezett módosításából. A tankönyvellátásról szóló előírásokat a köznevelési törvényben rögzítik ezentúl.

Szöveges értékelés: új szabályok

A javaslat alapján a jövőben nem kellene a miniszteri engedély a szöveges értékeléshez, tehát erre az intézmény saját döntése alapján is lesz lehetőség, ugyanakkor kötelezővé teszi, hogy a félévi és az év végi teljesítményt osztályzattal is kell minősíteni.

Óvoda: csak négyéves korig lehetne felmentést kérni

A Magyar Nemzet azt írja, a javaslat alapján a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnának felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik.

Fejlesztő foglalkozások a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákoknak

“Az általános iskola és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-háromfős foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egyegy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett” – olvasható a javaslatban.

Forrás: Eduline