Több mint 17 ezer pótfelvételiző közül 4700-an valamilyen pedagógusképzést jelöltek meg a 2024-es pótfelvételin, ami meghaladta az általában legnépszerűbb gazdaságtudományi képzésekre jelentkezők létszámát is.
Népszerűek volt az óvodapedagógus, a tanító, valamint a csecsemő és kisgyermeknevelő szak is, ezek többségét pedig a legnépszerűbb, legnagyobb pedagógusképző egyetemek is meghirdették a pótfelvételin. Hogy hova, hány ponttal lehetett bekerülni, az egyetemenként eltérő, egy-egy szak esetében pedig kifejezetten meglepő pontszámok születtek.
Megnéztük, mi a helyzet az óvodapedagógus képzéseken.
208 és 400 is lehet
A Debreceni Egyetem önköltséges óvodapedagógusképzésére a pótfelvételin 400 ponttal lehetett bekerülni, míg az általános felvételi eljárás során ez a képzési forma el sem indult, de az államilag támogatott óvodapedagógus képzésre elég volt 210 pont.
Hogy most miért 400 lett a ponthatár, arra az lehet a magyarázat, hogy a pótfelvételin csak azok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárás során nem adtak le jelentkezést, vagy nem kerültek be egyik általuk megjelölt képzésre sem. A ponthatárt pedig minden esetben annak a jelentkezőnek a pontszáma adja, aki utolsóként, még éppen „befér” a képzésre. Előfordulhat tehát, hogy a pótfelvételin mindössze egy leendő hallgató jelölte meg a Debreceni Egyetem önköltséges óvodapedagógus képzését, aki 400 pontot szerzett, így értelemszerűen az ő pontszáma adja a ponthatárt ezen a képzésen.
Ezzel szemben más egyetemekre már jóval alacsonyabb pontszámokkal államilag finanszírozott óvodapedagógus képzésre is be lehetett kerülni. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen például 356 kellett, a Szegedi Tudományegyetemen 226, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig mindössze 208 lett a ponthatár a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas óvodapedagógus képzésre a pótfelvételin.
