„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni” – mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. Az egész pedagóguspályát érinti az elöregedés, öt éven belül pedig, a jelenleg pályán lévő óvodapedagógusok egyharmada elmegy, és nincs utánpótlás.

Abszolút megállja a helyét az a kijelentés, hogy az óvodapedagógus-hiány vetekszik a tanárhiánnyal”

– mondja Verba Attiláné, Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke.

A közszféra álláskereső portáljának, a Közigállásnak az adatai szerint jelenleg – országszerte – több mint 840 betöltetlen álláshely van az óvodákban, ráadásul nemcsak a vidéki városokban, kisebb településeken, hanem a fővárosban is komoly a szakemberhiány.

Öt éven belül az óvodapedagógusok harmada elmegy?

A Pedagógus Szakszervezetének tavaszi országos értekezletén elhangzott: öt éven belül a jelenleg pályán lévő óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, és ami még ennél is ijesztőbb, nincs helyettük más, nem lesz utánpótlás – emeli ki Verba Attiláné.

„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni” – mondja az óvodapedagógiai tagozat elnöke. „Ha egy kolléga nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, van, hogy az ismeretségi körben kell kérdezősködni, hogy érdekel-e valakit a megüresedett állás. Korábban ez nem volt jellemző” – teszi hozzá.

Nyugdíjasok a pályán: hosszú távon nem megoldás

A komoly hiány mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a szakma öregszik. Ez persze nemcsak az óvodapedagógusokat, hanem az egész pályát érinti – magyarázza a PSZ óvodapedagógiai tagozatának elnöke, hozzátéve: a legtöbb, negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező óvodapedagógus nyugdíjba megy, nem dolgozik tovább.

„Aki még érez magában lelkesedést, energiát és képes a megújulásra, az folytassa nyugodtan a pályát, akár nyugdíjasként is – mondja Verba Attiláné, hozzátéve: a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása csak tűzoltásra alkalmas, hosszú távon nem megoldás.

Több helyen így is visszavárják a nyugdíjas óvodapedagógusokat, előfordulhat ugyanis, hogy máshogy nem tudják betölteni az üres álláshelyet – ilyenkor a nyugdíjba ment óvónők részmunkaidőben vagy délutánosként dolgoznak.

Persze a pályaelhagyással is küzdenek az óvodák – még ha ez a problémák kisebb részét teszi is ki. “Van, aki ugyan a képzést elvégzi és megkapja a diplomáját, de bele sem kezd a munkába. Ők vagy itthon helyezkednek el más területen, ahol kevesebb a kihívás, de három-négyszeres a fizetés” vagy külföldön kamatoztatják a megszerzett tudást – mondja a szakember.

A gyakornok helyzete sem egyszerű: három év, egy portfólióírás és egy pedagógusminősítés után kerülnek csak be a pedagógus 1 kategóriába az életpályamodell szerint. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg mindezt nettó 120 ezer forintos fizetésért teszik.

Több település továbbra is plusz juttatásokkal próbál pedagógusokat vonzani a helyi intézményekbe. Van, ahol a plusz jutalmak mellett étkezési hozzájárulást, szolgálati lakást vagy akár megművelhető földet is adnak – mondja az óvodapedagógiai tagozat elnöke, hozzátéve: ez persze lehet húzóerő, de nem döntő szerepű. Hosszú távon kevéssé valószínű, hogy valaki csak emiatt maradjon a pályán.

©

Van ötlet, csak nem jó

Múlt héten, több szakmai szervezetekhez is olyan információk jutottak el, miszerint a kormány tervezi a középfokú óvodapedagógus képzés visszaállítását, és szóba került az óvodapedagógus, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelői BA szak megszüntetése is.

 „Elutasítjuk ezt a tervet. Hivatalosan még sehol nem hangzott el a tervezet, de nem is szeretnénk, hogy elhangozzon” – mondja Verba Attiláné. „Nem lenne jó megoldás így rövidíteni a képzési időt, és ezzel csökkenteni az óvadapedagógus-hiányt” – teszi hozzá.  

A PSZ tavaszi országos óvodapedagógiai konferenciáján az is elhangzott, hogy még egy 21-22 éves friss diplomásnak is évekbe telhet, mire felveszi a ritmust, kialakul a megfelelő felelősségtudata és minden feladatot megfelelően el tud látni az óvodában – emeli ki az elnök.  „Így ez a képzés általános iskola után kezdődne, és 18-19 évesen kerülnének oda a végzettek az óvodákba. Természetesen mindig vannak kivételek, de alapvetően nem alkalmas egy ilyen fiatal ember arra, hogy megfelelő felelősséggel, feladattudattal, hivatástudattal nevelje a gyermekeket – hangsúlyozza Verba Attiláné.

A PSZ óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint azonban pont, hogy nem a szakma leminősítése a jó megoldás, hanem a közös gondolkozás, a párbeszéd, a szakma véleményének a kikérése. Például jó ötlet lehet a gyakornoki idő leszállítása két évre, vagy a normális bérezés megállapítása, de az EMMI úgy látszik, nem erre gondol, amikor a megoldásokat keresi. 

Forrás: Eduline