Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?

hirdetés

Több tízezer diák örülhetett, amikor november elején eltörölték a középfokú nyelvvizsga követelményét a 2020-as felvételin, 2018-ban ugyanis az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt B2-es nyelvvizsgája. Ahogy megírtuk, a változás a pedagógus-, agrár-, egészség- és sporttudományi, illetve a művészeti és művészetközvetítési képzéseket érintette volna a legsúlyosabban, a kisebb vidéki egyetemeken pedg jelentősen megcsappant volna az elsőéves hallgatók száma.

Bár a szigorítást már 2014-ben bejelentették, azóta a középiskoláknak nem volt idejük alkalmazkodni hozzá. Ami nem is csoda, hiszen az általános és középiskolai nyelvoktatás alapvetően még elméletben sem a B2-es szintre, vagyis a középfokú nyelvvizsgára készít fel. A hatályos Nemzeti alaptanterv szerint ugyanis a diákoknak az első idegen nyelvből a 12. évfolyam végéig B1-es szintre kell jutniuk, ami alapfokú nyelvvizsgának felel meg. Ehhez igazították a középszintű idegen nyelvi érettségi nehézségét is. 

A B2-es, középfokú szintet csak a nyelvet emelt szinten tanulóknak kell megcélozniuk: nekik a 12. osztály végéig B2-C1 szintű (ez utóbbi a felsőfokú nyelvvizsga szintje) tudást kell szerezniük. Az emelt szintű érettségit ennek megfelelően, B2-es szintű feladatokból állítják össze, ezért is szerezhető vele középfokú nyelvvizsga, ha a diák legalább 60 százalékos eredményt ér el.

A közép- és az emelt szintű oktatás között legkésőbb a középiskola megkezdésekor érdemes váltani, ugyanis a 8. osztályban a minimumszintek még alig különböznek – normál oktatás esetén A2-es, emelt szintű oktatás esetén A2-B1-es szintre kell eljutniuk a diákoknak. Az emelt szinten tanulóktól ugyanakkor már a 10. évfolyam végén elvárják a B1-B2-es szintet. A két tanítási nyelvű iskolákban ezt már a nyelvi előkészítő évfolyam végén el kell érni: itt olvashatjátok a részleteket.

hirdetés

Ez azt is jelenti, hogy azoknak van egyáltalán esélye idegen nyelvből teljesíteni a 2020-as felvételi megmaradt követelményét, az összes alap- és osztatlan szakon kötelező emelt szintű érettségit, akik a középiskolában végig emelt szinten tanulják a nyelvet. Persze ez nem biztos, hogy baj, a többieknek ugyanis ott a többi tantárgy.

Előbb a közoktatásban kellene emelni a szintet

A nyelvvizsga-követelmény eltörlése kapcsán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is arra hívta a figyelmet: amíg a közép- és általános iskolák felé támasztott elvárások között nem szerepel, hogy a felvételihez szükséges nyelvi szintre készítsék fel a diákokat, addig a nyelvvizsga-követelmény bevezetése értelmetlenül zárna ki több tízezer hallgatót a felsőoktatásból.

Az új Nemzeti Alaptanterv ugyanakkor még az idén megjelenhet, Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke szerint pedig már ez módosíthatja az általános és középiskolai nyelvoktatásra vonatkozó követelményeket, vagyis azt, hogy az érettségiig a diákoknak milyen szintű nyelvtudásra kell szert tenniük. Szerinte ha ezt felmenő rendszerben vezetik be, akkor legkorábban négy év múlva lehet esedékes a nyelvvizsga-követelmény bevezetése a felvételin. A jövővel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta: nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén azt írta: a közoktatás jelenleg nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, nem fedi le annak követelményrendszerét. Emellett a szigorítással a hátrányos helyzetben lévő diákok jártak volna a legrosszabbul, mivel nem engedhetik meg maguknak a különórákat.

De nem csak ez a baj

A PSZ szerint az iskolai nyelvoktatás egésze reformra szorul, és ezzel nincsenek egyedül. A Szülői Hang felmérése szerint, amelyet több mint hatezren töltöttek ki, rosszak az iskolákban használt nyelvoktatási módszerek, mert a nyelvtan és a szómagolás helyett a gyakorlati írásbeli és szóbeli kommunikációra kellene helyezni a hangsúlyt. Emellett a tanárhiány, a nem szakszerű helyettesítések és a gyakori tanárváltások is akadályozzák a hatékony nyelvoktatást.

hirdetés

A szülők szerint további probléma, hogy a nyelvtudás piacképes, így a jobbakat elszívja a magánszféra. A szülők a túl nagy létszámú csoportokat, a tudásszintnek nem megfelelő haladást, a tanórák magas számát és a tananyag nagy mennyiségét is kifogásolják. A válaszadó szülők kétharmada gondolja úgy, hogy az iskolai oktatás nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig különórákat fizet a gyerekének. A szülők fele szerint a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülése és továbbképzése lenne a leghatékonyabb megoldás.

Az általános és középiskolai nyelvoktatás okozta problémákat a diákok a felvételin túl is magukkal viszik: az elmúlt évek megoldási kísérletei ellenére idén júniusban még mindig 93 ezer volt azoknak a “beragadt” diplomáknak a száma, amelyet a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetett át a tulajdonosuk. Erről itt találjátok cikkünket:

Forrás: Eduline