A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban még a felvételi előtt akár több százezer forintos kiadással kell számolnia: a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint ugyanis 2020-tól a nyelvvizsga elengedhetetlen feltétele lesz a felsőoktatási jelentkezésnek.

2019. február 17. fontos dátum azoknak a családoknak, ahol a gyermek főiskolán vagy egyetemen kívánja folytatni tanulmányait idén ősszel, ugyanis eddig tudnak jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre. Érdemes azoknak a szülőknek is felkészülniük a továbbtanulásra, akiknek a gyermekük csak jövőre fog felvételizni. A felvételi eljárásról szóló rendelet szerint ugyanis 2020-tól alapképzésre, osztatlan képzésre csak az a jelentkező lesz felvehető, aki legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsgával rendelkezik, így a nyelvvizsga már nem csak a diploma megszerzésének, de a felsőfokú tanulmányok megkezdésének is megkerülhetetlen feltétele lesz.

Egy alap és középfok között álló diáknak 100-180 órányi magánórára lehet szüksége a sikeres nyelvvizsga letételéhez, ugyanakkor ez egy hozzávetőleges szám, hisz a középiskolások nyelvtudásában területileg nagyok a különbségek. Annak azonban, aki teljesen kezdő szintről sajátít el egy nyelvet, legalább 480 órányi nyelvoktatásra van szüksége a stabil nyelvtudás eléréséhez” – mondta el tapasztalatait Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke.

A szakértő szerint a kiscsoportos nyelvoktatás a leghatékonyabb a stabil nyelvtudás kiépítéséhez, de van, akinek tanulási céljaihoz a magánóra illik leginkább. Egy 45 perces 4-8 fős csoportos nyelvóra ára átlagosan 1000-1500 Ft, míg egy magánóra átlagosan 4-5000 forintba kerül a szülőknek. A számok alapján egy már nyelvet tanuló gyermek kiscsoportos felkészülése, az olcsóbb óradíjjal számolva is, elérheti a 240 000 forintot.

Rosszul állnak nyelvvizsgával a magyar diákok

Bár a nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya évről évre növekszik, ez a növekedés lassú ütemű. A szakértő elmondása szerint, a tavalyi évben a felvételiző közel 105 ezer diák több mint fele nem rendelkezett nyelvvizsgával, így arra lehet számítani, hogy a tervezett szabályozás miatt nagyságrendileg több tízezer középiskolai tanulónak lesz szüksége gyors felzárkóztatásra a felvételi előtt. Így ennyi szülőnek kell többszázezer forintos kiadással számolnia ahhoz, hogy gyermeke egyáltalán megkezdhesse felsőfokú tanulmányait. A jó hír viszont, hogy a kiadásokra fel lehet készülni, még akkor is, ha a gyermek már jövőre érettségizik.

Ahogy a nyelvtanulás, úgy az öngondoskodás is egy életen át tartó folyamat

 “A magyar szülők számára kiemelt fontosságú cél gyermekeik továbbtanulásának támogatása, de az Öngondoskodási Indexből azt látjuk, hogy a kiadásokra való felkészülés megfelelő módja még kihívást jelent nekik” – mondta el Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója. 

A középtávú pénzügyi tervezés azokban a családokban sem lesz megkerülhető, ahol a gyermekek idén ősszel megkezdhetik felsőfokú tanulmányaikat. Sok hallgató számára ugyanis a nyelvvizsga megszerzése szintén kritikus kérdés lehet, hiszen az már most feltétele a diploma megszerzésének. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly júniusig közel százezer oklevelet nem adtak ki a nyelvvizsga hiánya miatt. Azoknak a hallgatóknak, akik nyelvvizsga nélkül kezdik meg a felsőfokú tanulmányaikat – intenzívebb intézményi nyelvoktatás híján – magánúton érhető el a diplomához vezető nyelvtudás, így az idén jelentkező diákok szüleinek is érdemes tervezniük a nyelvvizsgáig vezető út költségeivel.

Forrás: Eduline