A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.

hirdetés

Ahogy beszámoltunk róla, október 29-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha ezt megszavazzák, 2020 szeptemberétől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: az ötéves technikum és a hároméves szakképző iskola. A gyakorlati oktatás teljes egészében a duális képzőhelyeken, vagyis vállalatoknál valósulna meg, az iskolában csak akkor, ha a duális képzőhelyen való részvétel a gazdasági kamara közreműködése mellett sem biztosítható.

A tanulók a duális képzésben úgynevezett szakképzési munkaszerződéssel vennének részt – az eddigi tanulószerződés helyett. A törvénytervezet szerint ennek megkötésével munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely között, amely a szakirányú oktatás végéig, határozott időre szól.

hirdetés

Az ITM indoklása szerint a cél az, hogy “a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni”. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ugyanakkor míg a tanulószerződés védte a diákok jogait, kérdés, hogy az új rendszerben ezeket mennyire tartják majd tiszteletben. A diákok bérét meghatározó rendelet még várat magára: Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint “a fizetés valószínűleg elég alacsony lesz”, az eddigi, tanulószerződés alapján járó juttatásnál azonban magasabb.

Ha az Országgyűlés elfogadja törvényjavaslatot, már a tizenötödik életévét betöltött tanuló is szakképzési munkaszerződés keretében dolgozna. A munkaidő 18 éves korig továbbra is maximum napi hét óra lenne – a közismereti órákra persze elengedik a tanulót – túlóráztatni pedig nem lehetne a diákokat. 18 éves korig 45 nap szabadságot kapnának a duális képzésben részt vevők, ebből 15-öt a nyári szünetben egybefüggően kellene kiadni.

Gosztonyi Gábor az Eduline-nak azt mondta: az új tanterveket csak tavasszal hozzák nyilvánosságra, így az, hogy a szakoktatás és a közismereti órák aránya hogyan alakul, csak akkor derül majd ki. Hozzátette: azt sem lehet tudni, hogyan lesz idejük az érettségire is felkészítő technikumba járó diákoknak felkészülni az érettségi vizsgákra. A törvényjavaslat szerint vizsgatárgyanként a vizsga napjával együtt négy munkanapot, a szakmai vizsga előtt pedig tizenöt munkanapot kell elengedni a diákoknak – kérdés, hogy ez mire elég.

hirdetés

A tervezet értelmében egyébként a tanulót megilletnék az azonos munkakörben dolgozóknak járó juttatások, a munkaviszony időtartama pedig szolgálati időnek, a munkabér nyugdíjalapot képező jövedelemnek számítana. Az ITM közleménye szerint az első két évben minden tanuló számára garantált ösztöndíjat a duális képzés alatt a vállalat fizetné. A PSZ alelnöke elmondta: a kormányzat célja a kis- és középvállalkozások bevonása a duális képzésbe, kérdés viszont, hogy ezeknek a cégek miből fogják finanszírozni ezt a támogatást.

A szakképzés átalakításáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Forrás: Eduline