Hirdetés

Középiskolai felvételi: a hozzállás megváltoztatása sokat segíthet a pszichológus szerint

10 perc olvasás
Középiskolai felvételi: a hozzállás megváltoztatása sokat segíthet a pszichológus szerint

Négyes-ötös tanulóként az elvárthoz képest rosszabbul sikerült a központi írásbeli? Hogyan lehet feldolgozni a kudarcot? Milyen eszközökkel tud a szülő vagy a pedagógus segítséget nyújtani a diákoknak? A témában Eppel-Pásztor Adrienn pedagógiai szakpszichológust kérdeztük.

Hirdetés

Több mint 72 ezer középiskolába készülő diák írta meg január 20-án a központi felvételit. Az írásbeli óta már a pótalkalomra is sor került. Bár már több intézmény is közzétette a tanulók elért pontjait, a hivatalos eredményekről február 9-ig kell minden résztvevőt értesítenie az iskoláknak az Oktatási Hivatal által meghatározott módon.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről
  • Középiskolai felvételi: tudnivalók, dátumok, határidők a központi írásbeli után
  • Középiskolai felvételi 2024: itt vannak a legfontosabb időpontok
  • Érettségi statisztikák, középiskolai rangsor – ezek segíthetnek a megfelelő középiskola kiválasztásában, ha felvételi előtt álltok
  • Itt nézhetitek meg, hogy sikerültek az érettségik a középiskolákban, ahová jelentkeznétek
  • Középiskolai felvételi 2024: a korábbi évek ponthatárait hol lehet megnézni?

A központi felvételi megírását követően hamar megérkeztek az első beszámolók az írásbelik nehézségeiről. Ezzel kapcsolatban mi is megkérdeztünk több felvételizőt, amelyből arra lehetett következtetni, hogy nyolcadik évfolyamon a matematika írásbeli bizonyult a nehezebbnek.

Az eddig közzétett eredmények alapján azonban kiderült, hogy a magyar sokkal több felvételizőnek okozott gondot, és általánosan rosszabbul is teljesítettek rajta a felvételizők, mint tavaly. Az eddigi közzétett statisztikák alapján a felvételiző nyolcadikosok átlagosan 3,63 ponttal szereztek kevesebbet a magyar felvételin, mint 2023-ban. Ez viszont sokaknál nem enyhíti a csalódást.

Vannak, akik a képességeikhez képest rosszabbul teljesítettek

Hirdetés

Sok olyan bejegyzéssel és kommenttel lehet találkozni a központi felvételivel foglalkozó közösségi csoportokban, ahol a négyes-ötös tanuló a vártnál kevesebb pontot szerzett az írásbelin, amelynek következtében az „álomiskolába” nem biztos, hogy be fog kerülni.

Ugyanis az általános iskolás tanulók életében általában a központi felvételi jelenti az első nagy megpróbáltatást az oktatási rendszerben. Gyakran ezen az egy vizsgán múlik, hogy bejutnak-e egy jobb intézménybe vagy sem. Ehhez azonban általában magas pontszámot kell elérniük.

Az elvárások, a stressz és a szorongás miatt sokan viszontnem tudnak a felvételin úgy teljesíteni, ahogyan a hétköznapokban az iskolában.

Elvárás a jó eredmény?

Megkérdeztünk két olyan nyolcadikos tanulót, Ádámot (14) és Csillát (14), akik négyes-ötös tanulók, de a felvételijük mégis sokkal rosszabbul sikerült, mint ahogyan arra előzetesen számítani lehetett. Mindketten az átlagosnál többet gyakoroltak, és megcsinálták a korábbi évek feladatlapjait is, amelyeken rendre jó eredményeket értek el.

Kíváncsiak voltunk arra, mit gondolnak arról, mi miatt teljesítettek élesben mégis rosszul. Elmondásuk szerint mindketten nagyon izgultak a felvételi előtt, mert olyan iskolába szerettek volna jelentkezni, ahova magas pontszámokkal lehet bekerülni. Úgy gondolták, ha nem sikerül jól a felvételi, akkor nem lesz több esélyük a próbálkozásra és „rossz” iskolában fognak kikötni.

Hirdetés

Bár a szüleik és az iskola részéről nem éreztek nyomást, mégis úgy gondolták, hogy elvárják tőlük a jó eredményt. Ádám azt is hozzátette, hogy „ciki”, ha az osztályból valaki sokkal rosszabbul teljesít a többieknél. Csilla pedig attól félt, hogy a családja csalódni fog benne, ha kiderül az eredménye.

Mi a szakember véleménye?

A témával kapcsolatban felkerestük Eppel-Pásztor Adrienn pedagógiai szakpszichológust, aki szerint – bár iskolafüggő, de alapvetően –  a magyar iskolarendszer és a magyar felvételi sok tekintetben összecseng, mivel a számonkérés módja és jellege hasonlít az általános tanítási metódushoz. A dolgozatok, felelések gyakorisága ilyen szempontból ráhangolhatja a diákokat a vizsgára.

Nagyon sok függ ugyanakkor az egyén kudarctűrő képességétő is, ez viszont csak egy része a nagy egésznek. Sok múlik a környezet reakcióján és visszajelzésein (mind a felvételi előtt, mind a felvételi után), érkezzen az a szülőktől, a pedagógusoktól vagy a kortársaktól, és a pszichológus azt is hozzáteszi, hogy „a gyerekeknek nem csak a feladatsor megoldásával, hanem a felvételi időszakot körüllengő általános elvárásrendszerrel is szembe kell nézniük.”

Mivel úgy érzik, hogy ezen az egy alkalmon múlik minden, és nincs több lehetőségük, azért gyakran vizsgaszorongás alakul ki a diákoknál, és azzal is szembesülniük kell, hogy az ilyen bizonytalan élethelyzetekben természetes a stressz.

„Az egyik legfontosabb dolog, hogy érdemes lehet megváltoztatnunk a gondolkodásmódunkat, illetve kezeljük helyén a felvételi súlyát. Ez azt jelenti, tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy fontos mérföldkő a gyerekek életében, de mindössze csak annyit határoz meg, hogy hol kezdik meg a tanulmányaikat, így mi a kezdőpontja annak az útnak, amit életük során a vágyott célja irányába tesznek. Azt viszont nem határozza meg, hogy sikeresek vagy sikertelenek lesznek-e egy adott iskolában, vagy azt, hogy mi válhat belőlük a jövőben”

– fejti ki véleményét a szakpszichológus.

Hirdetés

Hogyan élheti meg egy nyolcadikos diák, ha elrontotta a felvételit?

A folyamat feldolgozását, megélését nagyban befolyásolják a külső környezet által adott reakciók. Ezért Adrienn szerint pedagógusként és szülőként is érdemes először azon elgondolkodni, hogy felnőttként a hozzátartozók hogyan tűrik az esetleges sikertelenséget vagy kudarcot.

Ha a felvételi nem az előzetes tervek szerint sikerült, attól még sok lehetőség áll a felvételizők előtt. A diákok helyzetét ugyanis elsősorban az határozza meg, hogy a korosztálya átlagosan hogyan teljesített. Emellett minden iskola más szempontok alapján veszi figyelembe az eredményeket, van ahol csak az egyik írásbelit veszik figyelembe, máshol meg szóbelizni is kell.

„Ha a felvételi feladatsor nem sikerült jól, először is fontos időt hagynunk az ezzel kapcsolatos érzések megélésére a gyerekekben: fejezzük ki számukra, hogy teljesen érthető, hogy most dühösek, szomorúak, csalódottak, esetleg igazságtalannak érzik a helyzetet, de akár irigyek is lehetnek”

– mondja.

Adrienn arra is felhívja a figyelmet, hogy bár természetes az aggódás, külön kell választani a szülők és a gyerekek aggodalmát. Az együttérzést pedig szavakkal és tettekkel is ki lehet fejezni a számukra. Arról is fontos biztosítani őket, hogy ez az feladatsor nem mutatja meg, hogy egyébként milyen kiegyensúlyozottak a társas kapcsolataikban, mennyire sok energiát fektetnek a tanulásba, vagy milyen jó szociális készségekkel rendelkeznek. Nem a vizsgán elért teljesítményük teszi őket értékessé.

Ha szülőként megjelenik az aggodalom, azt nem érdemes a gyerekekkel megosztani, így azt se, hogy mit és hogyan kellett volna csinálniuk a felvételin. Emellett a többi diákhoz való hasonlítás is kerülendő. Ezzel ellentétben viszont érdemes megosztani velük korábbi, hasonló élethelyzetéből adódó tapasztalatokat és azt is, hogyan sikerült ezekkel megküzdeni. Ez idő alatt pedig fontos különösen nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy a gyerekek érdeklődési köre, illetve értékei, képességei megerősödjenek.

Hirdetés

Gyakorlati tippek a feldolgozásra

A szakpszichológus a feldolgozás segítésére gyakorlati tippeket is ajánl. Például jó ötlet olyan hírességeket vagy példaképeket bemutatni a diákoknak, akikről köztudott, hogy átéltek már nagyobb kudarcokat, de mégis sikeresek lettek az életben.

A közös időtöltések alatt önértékelés erősítő beszélgetések és játékokat is lehet csinálni, ilyenek például a

  • csapatjátékok: amikben nincs kifejezett győztes, hanem a játékosoknak közösen kell megoldásra jutnia,
  • siker, vagy „hála”-fal készítése: amelyen a gyerekek eddig elért sikerei szerepelnek, amikre boldogan, büszkeséggel emlékeznek vissza,
  • kreatív montázskészítés: olyan dolgok összeállítása, amik mindenben őket jellemzik,
  • lista írása: a szülők összegyűjthetik, hogy mit szeretnek a gyerekeikben, és kérjék meg őket, tegyék meg ugyanezt saját magukkal. Majd az elkészült listákat együtt át lehet beszélni, és a
  • mindennapi dicséret és bátorítás: ami őszinte, hiteles, elismeri az eredmények mögött álló befektetett energiát, erőfeszítést és új dologra ösztönöz.

Lehet a kudarcnak pozitív hatása is

Adrienn azt is kiemeli, hogy a vártnál rosszabbul megírt felvételi nem csak negatívan befolyásolhatja a diákokat. Akár motiváló is lehet a későbbiekben attól függően, hogy mennyire érzik azt, hogy rajtuk múlt az eredmény, vagy mennyire gondolják úgy, hogy külső körülmények befolyásolták azt.

Hirdetés

A felvételi eredményével kapcsolatos stressztényezők esetében mind a problémafókuszú, mind az érzelemközpontú megküzdési stratégiák eredményesek lehetnek. Az előbbi leginkább akkor, amikor mérlegeljük a lehetőségeinket, érveket, ellenérveket hozunk, majd elvégezzük a szükséges cselekvéseket.

Az érzelemfókuszú pedig akkor, amikor nem tudjuk megszüntetni a probléma okát (például a felvételi rendszert nem lehet megváltoztatni), de szeretnénk erőt gyűjteni mentálisan. Így tehát a társas támogatás, a helyzet jelentőségének újraértékelése, és a pszichológus által – egy korábbi cikkünkben – ajánlott stresszkezelési módszerek hatékony támogatást nyújthatnak.

 

Forrás


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!