A gyakorlati szövegalkotásnál figyelni kellett a formai szempontokra, az érveléses feladat pedig „korrekt, barátságos” volt – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár.

„Korrekt, barátságos feladat” – így értékelte a középszintű magyarérettségi érvelési feladatát az Eduline-nak Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, hozzátéve: a feladat felhívta a diákok figyelmét arra, hogy a felvezető szövegre utalni kell, ez segítség is volt a vizsgázóknak. Az érettségizők nem kaptak utasítást arra, hogy a szinkronizált filmek mellett vagy ellen kell érvelni, bármelyik megoldás elfogadható, akár mindkét oldalt is körbe lehetett járni.

„Fontos kitétel volt, hogy a vizsgázó megemlítsen egy konkrét filmet, jellemzően e köré kellett építeni az érvelési stratégiát” – mondta a szaktanár, hozzátéve: három-öt érvnél többet nem volt érdemes írni, mert viszonylag rövid szöveget vártak a diákoktól.

A gyakorlati szövegalkotásnál a formai szempontokra figyelni kellett, „címzett, feladó, tárgy, megszólítás felkiáltójellel, magázódó, hivatalos hangnem, viszonylag rövid, lényegre törő megfogalmazás legyen. Megszólítás után a helyzet rövid ismertetése, utána életszerű elemekkel kell bővíteni a szöveget az utasítás alapján, milyen jogi eljárásra van szükség, milyen fontos lépéseket kell tenni a jogi tisztaság megőrzése érdekében, származik-e anyagi haszna a leletbejelentésből. És a végén keltezés, illetve elköszönés” – sorolta a szaktanár.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

Forrás: Eduline