Hirdetés

Könnyű, de múltba révedő az idei magyarérettségi – és egyáltalán nem biztos, hogy ez jó

4 perc olvasás
Könnyű, de múltba révedő az idei magyarérettségi - és egyáltalán nem biztos, hogy ez jó

Jól elemezhető novella, jó érvelési feladat, megoldható gyakorlati szövegalkotási feladat – nem voltak komoly buktatói az idei középszintű magyarérettséginek Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint. Az viszont már kérdés, mennyire méri a feladatsor a diákok gondolkodási és műértelmezési képességét. Az idei írásbeliből ráadásul teljes egészében hiányzik a modern magyar irodalom, a feladatsor „legfrissebb” műve Tóth Árpád majdnem százéves verse.

Hirdetés

„Egyszerű, könnyen, szinte rutinszerűen megoldható. Ami ildomos, mert járványhelyzetben nem szabad nehéz érettségit adni a gyerekeknek, másrészt érezni lehet a feladatsoron a jóval kevésbé kompetenciaközpontú, sokkal inkább ismeretközpontú új érettségi követelmények előszelét” – mondta a középszintű magyarérettségiről Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, utalva arra, hogy 2024-től új vizsgakövetelmények alapján állítják majd össze a feladatsorokat, a kilencedikeseket már erre kell felkészíteni. A középszintű magyarérettségin nem lesz például érvelési feladat, helyette egy műveltségi teszt szerepel majd, a válaszható két műelemzési feladat közül egyet pedig lecserélnek egy témakifejtő esszére.

Múltcentrikus feladatsor

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű feladatsor második részében Mikszáth Kálmán Szücs Pali szerencséje című novellájának elemzése, valamint Arany János Epilógus és Tóth Árpád Gyopár című versének összehasonlító elemzése közül választhattak a vizsgázók. Az Epilógus a tananyag része, az irodalomkönyvekben is megtalálható az elemzése, a Szücs Pali szerencséje pedig Mikszáth Jó palócok kötetében van, amelyet minden középiskolás tanul. „Kérdés, jó-e az, ha tanult szerzőtől szerepel mű az érettségin, ráadásul tanult mű. Egyáltalán nem biztos, hogy a műértelmező képességet, a gondolkodás frissességét ilyen műveken lehet a legjobban mérni” – magyarázza Arató László. 

„A feladatsor legújabb műve Tóth Árpád 98 éves verse, amelyet Arany Epilogusával kell összevetni” – utal arra a Radnóti-gimnázium vezetőtanára, hogy az idei írásbeliből (akárcsak a tavalyiból, akkor szintén egy Arany- és egy Tóth Árpád-verset kaptak a diákok) teljes egészében hiányzik a Nyugat utáni modern magyar irodalom. „Sőt Tóth Árpádnak ez a verse is inkább egy 19. századi Reviczky-versre emlékeztet” – mondja Arató László, aki szerint a szövegértési feladatsor ismeretterjesztő cikkének kiválasztásában is ezt a „hivalkodó-ideologikus nemzetihagyomány-tiszteletet” lehet érezni.

„1848 vitathatatlanul a nemzeti történelem egyik fénypontja, de az idei magyarérettséginek van egy olyan íze, hogy csak régi klasszikusokat kell elemezni, és még a szövegértési feladatok is Jókairól, Petőfiről és Kossuthról szólnak” – teszi hozzá. Adamikné Jászó Anna szövegét egyébként áttekinthetőnek, tagoltnak tartja, a feladatokat pedig talán a kelleténél egyszerűbbnek. „Mélyebb összefüggést nem kellett felfedezni a szöveg részei, egymástól távolabb lévő bekezdései között, többnyire tényeket kellett kiszedni, a diákoknak komoly nehézséget nem okozhatott, ugyanakkor a szövegértési kompetenciának csak kevés összetevőjét méri” – magyarázza.

Hirdetés

Arató László szerint ezúttal pont az a legszerencsésebb feladat, amely kikerül az érettségiről. Az érvelés a digitális játékokról és a hagyományos társasjátékról szólt, „ez a téma a gyerekekhez közel áll, erről valóban van véleményük”.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:

 

Forrás



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!