Jövőre változik az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatos jogszabály, aminek értelmében az Oktatási Hivatal hatáskörébe fog tartozni a döntés a hatévesek beiskolázásáról. Itt vannak a részletek és a további kérdések.

hirdetés

A köznevelési törvény nyáron megszavazott egyik szigorítása, hogy az eddigi rugalmas iskolakezdést felváltja a hatéves korban kötelező iskolakezdés. Aki adott év augusztus 31-én betölti a hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie. A szülők ez alól természetesen továbbra is kérhetnek felmentést, azonban ennek menete is változik. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez is átkerül a hivatalos, állami szervhez, ezzel megkurtítva a szülők és az óvodapedagógusok jogkörét. A felmentést pedig szintén azon év január közepéig kérheti a szülő, amikor a gyermeke betölti a hatot.

Erre a feladatra az Oktatási Hivatalt (OH) jelölte ki az az Emberi Erőforrások Minisztériuma – közölték korábban az MTI-vel. Erről bővebben itt olvashattok. Arra azonban, hogy mi indokolta a változtatást, a tárca a következőt mondta: “a legfőbb az eljárás során az, hogy kiszűrjék a gyermek szempontjából hátrányos és teljesen indokolatlan felmentéseket”. A minisztérium hozzátette: “a tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett”.

Az eljárás menete

A rendszer eddig is úgy működött, hogy a szülők kérelmére az óvodapedagógusok összeállítottak egy pedagógiai szakvéleményt, ezzel lehetett alátámasztani azt, hogy miért indokolt, hogy a gyerekek még egy évig óvodában maradhassanak. Ennek a szakvéleménynek pedig az új rendszerben is nagy szerepe lesz. A szülőknek az óvodapedagógussal együtt kell döntenie erről, hiszen a pedagógus írja a pedagógiai jellemzést. Ezzel lehet indokolni azt, hogy miért indokolt a gyerek visszafogása. De akkor most ki fog dönteni?

Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek (például gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) véleményét is szem előtt tartva – írta a minisztérium. Illetve hozzétették, az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzé fog tenni a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatja az óvodákat is. A szülőknek pedig ezután az Oktatási Hivatal online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést.

hirdetés

A kérelmeket 2020 január 15-ig lehet majd beadni. Az OH a kérelem elbírálásakor figyelembe veszi a kérelmező szülő indoklását, és a szülő által fontosnak tartott és benyújtott dokumentumokat, így például az óvodából kikérhető fejlődési naplót, a szakorvosi igazolásokat, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógus, a gyermekorvos írásos véleményét is.

Hozzátették: az OH, amennyiben a szülő által benyújtott kérelmen és dokumentumokon felül szükségesnek látja, akkor hivatalból további szakértőt, a pedagógiai szakszolgálat szakértőit (pszichológus, gyógypedagógus, konduktor) is bevon a vizsgálatba.

Megvannak a határidők

Az eljárás elviekben 60 napos. Ha a szülő nem ért egyet az OH döntésével, akkor természetesen lehetősége lesz jogorvoslatra – közölte az Emmi.

A rendelet szerint a szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a kérelem megérkezését követő naptól számított öt napon belül el kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői bizottság pedig a kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül kitűzi.

A szakértőként kirendelt szakértői bizottság végül a véleményét az eljárás elindulásától számított 30 napon belül elküldi az Oktatási Hivatalnak.

A rendeletben az is szerepel, ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibájából nem jelenik meg, új időpontot nem kap, a hivatal a gyerek megvizsgálása nélkül dönt. Ha önhibáján kívül nem jelenik meg, még egy időpontot kap öt napon belül. Arról azonban nem esik szó, hogy ki és hogyan állapítja meg, önhibájából maradt-e távol a szülő és a gyerek, illetve hogy erről milyen igazolást fogadnak el.

hirdetés

Forrás: Eduline