Hirdetés

“Hibás és káros” lépés az érettségi feladatok átszabása a Magyartanárok Egyesülete szerint

6 perc olvasás
"Hibás és káros" lépés az érettségi feladatok átszabása a Magyartanárok Egyesülete szerint

„Nyolcvanéves visszalépés” a Magyartanárok Egyesülete szerint, hogy 2023-tól műveltségi teszt is lesz a középszintű magyarérettségin, és azt is hibás döntésnek tartják, hogy a gyakorlati szövegalkotási feladattípust kiiktatják az írásbeliről. A szervezet úgy látja, az új vizsgakövetelmények miatt a magyarórákon jóval kevesebb idő jut majd a szövegértés és a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére.

Hirdetés

„A NAT rombolását véglegesítik” – így fogalmaz az érettségi vizsgamodellről szóló kormányrendeletről és a részletes vizsgakövetelményekről a Magyartanárok Egyesülete, kiemelve, hogy az érettségi követelmények „még kérlelhetetlenebbül befolyásolják a szaktanári munkát, mint a tantervek”. A szervezet hibásnak és károsnak tartja a tervezett változtatásokat, széles körű vitát és szakmai konszenzusra épülő szabályozást követelnek.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Magyar Közlönyben múlt héten jelent meg a rendelet arról, milyenek lesznek az érettségi vizsgák 2023-tól, a magyarérettségi részletes vizsgakövetelményeiről szóló tervezetet pedig február 24-ig véleményezhetik azok a szervezetek, amelyek megkapták a dokumentumot az erőforrás-minisztériumtól. A Magyartanárok Egyesületének nem küldte ki a tárca a tervezetet, azt a szervezet csak “nem hivatalos úton” ismerhette meg.

Gyakorlati szövegalkotás helyett műveltségi teszt

A változtatások alapján az írásbeli magyarérettségiből kikerül a gyakorlati szövegalkotási feladat, helyette egy „műveltségi teszt” szerepel, a válaszható két műelemzési feladat egyikét pedig lecserélik egy témakifejtő esszére.

„A rendelet szerint tehát felszámolandó a gyakorlati-hétköznapi szövegalkotási feladat, amely vagy rövid érvelést kért, vagy olyan hétköznapi szövegművek írását, mint a kérvény vagy a vitaindító. Ez a feladattípus a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi korszerű szellemének felelt meg: a hétköznapi, életszerű kommunikációt hozta be a középszintű vizsgába. A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet” – olvasható a Magyartanárok Egyesületének állásfoglalásában.

Hirdetés

Szerintük ennél is nagyobb baj “a magyar nyelv és irodalom érettségi történetében páratlan, előzmény nélküli” műveltségi teszt beiktatása. “Ez a vizsgaelem a magyartanítás korszerű, 21. századi koncepciójától való radikális eltávolodást, mintegy 80 éves visszalépést jelent. Az új vizsgamodell megalkotói a műveltségi teszttel vélhetően az irreálisan túlméretezett, megtaníthatatlan NAT 2020 előírásainak betartását akarják kikényszeríteni. A tanár – diákjai vizsgaeredményeinek érdekében – arra kényszerül, hogy mindent megtanítson, amit a Nemzeti alaptanterv előír, mivel a tesztben bármit kérdezhetnek az előírt tananyagból. És kevesebb időt szentel a szövegértés, a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére, a kommunikációs és gondolkodási képességek fejlesztésére, és jóval többet a listák bemagoltatására és a vizsgára felkészítő tesztek íratására” – fogalmaznak, hozzátéve: a szerzőkön és műveken való átrohanás nem ápolása a nemzeti hagyománynak, nevek és műcímek ismerete pedig nem műveltség. “A mélységelv helyett a felszínesség, az üres adatismeret nagyra értékelésének régen elavult és diákellenes elve érvényesül” – írják.

A harmadik újdonság – a témakifejtő esszének nevezett feladattípus – átfogó téma kifejtését kéri úgy, hogy a vizsgázónak nem állnak rendelkezésére azok a szövegek, amelyekre építi a dolgozatát. A Magyartanárok Egyesülete szerint ez a feladattípus könnyen generál (különösen az átlagos vagy gyenge felkészültségű diákok esetében) üres leckefelmondást, igazolatlan állításokat és közkeletű féligazságokat, hiszen a vizsgázó csak az emlékezetére támaszkodhat, nem tudja ellenőrizni magát. Úgy vélik, az átfogó téma kifejtését mint korszerűtlen feladattípust az érettségi modernizálása, a készségek fejlettségének mérését célzó átalakítása során joggal iktatták ki – évtizedekkel ezelőtt.

Hat helyett tíz szerző életműve lesz tétel a szóbelin

A részletes követelményrendszer az eddigi hat helyett tíz szerzőt tesz kötelező szóbeli érettségi tétellé. „Ráadásul újra használja erre a szerzői csoportra az „Életművek a magyar irodalomból” címkét, hibásan sugallva ezzel, hogy a legfontosabbakként besorolt magyar írók és költők teljes életművét kell ismernie a középszinten érettségiző diáknak. (A követelményekben – helyesen – csak főbb művek ismeretét írják elő.) Új ebben a „kötelezők” csoportban Jókai, Mikszáth, Vörösmarty – és Herczeg Ferenc” – írják.

A szervezet szerint az iskolai tananyagban eddig egyáltalán nem szereplő Herczeg „fölfedezését”, Babitscsal, Petőfivel vagy József Attilával egy szintre emelését semmiféle komoly irodalomtudományi vizsgálat, „egyetlenegy mértékadó irodalomtörténeti összefoglalás sem alapozza meg, vagyis pusztán ideológiai gesztus”.

„Ideológiai természetű az a változtatás is, hogy a tervezet a nyelvtörténet ismeretköreiben nem beszél a magyar nyelv finnugor eredetéről – ami pedig szaktudományos evidencia –, hanem ehelyett „a magyar nyelv rokonságának hipotézisei”-t jelöli meg” – írják.

Hirdetés

Hozzáteszik: a vizsgamodell és a követelményrendszer önmagának is ellentmond: sokat átvesz a korábbi követelményrendszer korszerű elemeiből, de ez csupán hamis máz a tíz életmű, a műveltségi teszt és a „témakifejtő esszé” korszerűtlen együttesén. Kirívó példaként említik az új oktatási dokumentumok ön-ellentmondásosságára azt is, hogy mind a vizsgamodell, mind a részletes követelményrendszer „érvelő típusú szövegek létrehozásáról” és „gyakorlati írásművek szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazásáról” beszél – csak éppen kihagyja az ilyen feladatokat a vizsgaleírásból.

Forrás



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!